HOBO

REPERTOÁR

Hobo a Gulágon

Kommunista családba születtem a második világháború legvégén. Bár nem követtem az
elvárásokat, valamiért még ma is úgy érzem, közöm van ehhez a szörnyűséghez. Egyik
foglalkozásom szerint történelemtanár vagyok, a háború és az úgynevezett szocializmus
krónikája kiemelten érdekel.
 
Elmentem Permbe, hogy szembesüljek azzal, amivel még lehet, ami megmaradt belőle.
A 36-os láger ma már múzeum, se rabok, se sírok nincsenek. Mit találtam ott, ami a legjobban
megrázott? Üzeneteket mindenhol.
 
Ott és akkor döntöttem el, hogy csinálok valamit.
Persze, nem írhatom le a fájdalmukat, a megalázottságot,
A reménytelenséget, a halált,
Hiszen nem éltem át.
Így, csak egy részét annak, amit kaptam, továbbadom,
Azt, amit mások is megőriztek és továbbadtak,
És amíg ez a láthatatlan, végtelen sor meg nem szakad,
Amíg Önök is meghallgatják,
És őrzik, vagy továbbadják,
Addig az üzenetük él:
Baj van testvér, vigyázz magadra!