HÍREK

2019.09.08

Vadászat 35

Kedves Közönség!
Szeretném megköszönni társaim – Gerendás Hanna, Póka Egon, ifj.Tornóczky Ferenc, Szakadáti Mátyás, Rácz József (Nemzeti Színház), Németh György és a magam nevében mind a 4000 embernek azt a fantasztikus fogadtatást és együttlélegzést, amiben a Barba Negra Track-ben szeptember hatodikán este részesítettek bennünket.
A 35 évvel ezelőtt megjelent Vadászat duplalemez komoly előcsatározások után, de megszületett és Önöknek köszönhetően túlélte az eltelt időszakot. A darabot az 1984-es bemutató után nem tudtuk többször eljátszani, - Szikora János volt a rendező és Rajk László a díszlettervező - mert az akkori Budapest Sportcsarnok Schmitt Pál igazgatása alatt nem engedte a díszletet máshol használni.
Filmet is próbáltunk csinálni belőle, de ötször is visszautasították.
Több, mint másfél évtizedes csend után, 2002-ben a Beregszászi Magyar Nemzeti Színház, Vidnyánszky Attila rendezésében műsorára tűzte, majd 2006-ban Debrecenben is játszottuk a színpadi változatot. (Rácz József mindkettőben részt vett.) Úgy tűnik, 2020-ban a Nemzeti Színházban ismét színre kerül. Koncertszerűen pedig Egonnal jónéhányszor játszottuk az utolsó évtizedben.
A pénteki előadás tulajdonképpen a jövő tavaszra tervezett színházi bemutató zenei főpróbája volt. Kíváncsi voltam, hogyan szólal meg a zene és az újabb generációk hogyan fogadják, követik a víziószerű szövegek kavalkádját.
Szívet melengető érzés volt látni a közönség generációs megoszlását, ahogy a ma már hetvenentúli, néhai katonatársaimtól kezdve általános iskoláskorú gyerekekig, mennyiféle ember és emberke jött el. (Még egy karonülő kicsit is láttam az apja karjában a harmadik sorban. Szegénykének mit kellett kiállnia a mániákus apja miatt!)
Mikor az ember megír valamit, nem határozhatja meg a mű sorsát, nem tudni fenn marad-e? Ráadásul most olyan emberekkel is játszottam, aki még nem éltek 1984-ben és a közönség soraiban is rengetegen voltak ilyenek. Döbbenetes volt hallani, mennyien tudják a szövegeket.)
IIyen intenzitás mellett az előadóknak nincs lehetőségük a közvetlen kapcsolatra a nézőkkel, azonban a számok közötti szünetekben, vagy az összekötő szövegre érkezett reakciókból, nem beszélve a fergetges tapsokról, úgy éreztem, hogy az emberek sokkal jobban ismerik és értik a dalokat, mint azt feltételezni lehetett volna.
Nem szeretem a nosztalgiát, sok-sok régi dolgomat és ezekben magamat is unom. Ám szemben ezzel a nem igazán indokolható előítéletemmel, látva reakciókat és megélve a dalok tartalmát, 35 év ide-oda, be kell látnom, hogy a Vadászat ma is aktuális. Ez nekem azt jelenti, hogy nem a mű prófétikus, hanem azt, hogy a helyzet pocsék.
Felejthetetlen érzés volt látni az Önök boldogságát és bíztatását, ami erőt ad ahhoz, hogy bárhol ás bárkivel is játszom, menjek tovább ezen az úton.
Köszönök mindent amit kaptunk, kaptam és kapok.

Szeretettel Hobo